Szivárvány

SzivárványAkármennyire kerülgetjük is a témát, mi emberek, előbb, vagy utóbb szembe kell néznünk az ún. kényes kérdésekkel. Miért születtünk erre a földre, mi az életünk értelme? Miért születtem oda, ahova születtem? Miért születtem nőnek vagy férfinak? Miért pont olyan a sorsom, amilyen? Büntetésként kaptam ezt az életet? Miért jobb, könnyebb másnak az élete, mint nekem? Mihez kezdek most, hogy meghalt a szeretett apám, anyám, férjem, feleségem, gyerekem, barátom, szeretőm, stb? Mikor halok meg? Van-e élet a halál után? Ha van, akkor ki voltam előző életemben? Ehhez hasonló kérdéseket még számtalant össze lehetne gyűjteni. Természetes emberi kérdések ezek. A válaszokat vagy saját érzéseink szerint válaszoljuk meg önmagunknak, vagy mások válaszaira hagyatkozunk. Bármilyenek legyenek is ezek a válaszok, egy dolgot nem hagyhatunk figyelmen kívül, s az a szeretet. Az én válaszom: „azért születtünk erre a világra, hogy megtanuljunk szeretni’. Ez van, akinek könnyebb, van akinek nehezebb. Feltétel nélkül szeretni nem könnyű. A szeretet valahol ott kezdődik, hogy megtanulunk örülni az életnek. Öröm és hála tölti el a szívünket, már korán reggel, ahogy kinyitjuk a szemünket, ahogy felkel a Nap. Öröm és hála tölt el minket, hogy ki tudunk bújni az ágyunkból, hogy kapunk levegőt, hogy folyik a víz a vízcsapból, hogy világos van, hogy meleg van, hogy van mit ennünk. Az, hogy mikor és milyen gondolatok suhannak át az agyunkon lényegében mindegy, az a fontos, hogy az örömöt és a hálát tiszta szívből érezzük át, bármi okból is tesszük azt. Mindenkit lehet, sőt meglehet szeretni. Ha önmagunkból indulunk ki, és megértéssel fogadjuk a másik ember viselkedését, hibáit, kudarcait. Csak akkor tudunk szeretettel és megértéssel másokhoz viszonyulni, ha önmagunk felé is megértéssel és szeretettel viszonyulunk. Fogadjuk el a dolgokat és a világot olyannak, amilyen. Minden jelenség mögött üzenet rejtőzhet számunkra. Az elsődleges üzenet, hogy jól mennek a dolgok. A másodlagos üzenet: tegyünk meg mindent az életünkben, amit megtehetünk. Minden cselekedetünkben, ténykedésünkben a szeretet vezéreljen minket. Ne hagyjunk ki egyetlen pillanatot se, amikor gyönyörködhetünk a létezés ajándékában. Nincs miért sietnünk, álljunk meg egy-két pillanatra. Figyeljük meg és fényképezzük le szemeinkkel a kedves, gyönyörűséges, boldog pillanatait az életnek: a tavasz ébredését, a nyár virulását, az ősz sokszínűségét, a tél titokzatos csendjét. Egy kis rigót, ahogy fészkéhez gyűjti a növényi részeket. A pillangót, ahogy a réten virágról-virágra szálldos. A méhecskét, ahogy zümmögve keresi a nektárt. A fecskét, sebes repülése közepette. A tavat, a tengert, a partot nyaldosó hullámzásban. A magasban sikló sirályokat, a fickándozó halakat, az erdők és a hegyek fenséges erejét. Kedvesünk gyönyörű mosolyát. Kisgyermekünk, csetlő-botló lépéseit. Drága nagyszüleink bölcsességbe hajló őszülő homlokát. Folytathatnám még, se szeri, se száma azoknak a gyönyörűségeknek, szépségeknek, amelyek képesek arra, hogy feledtessék velünk, az élet nehézségeit, kudarcainkat, szomorúságunkat. Ha nyitott szemmel járunk a világban, rá fogunk döbbenni bármelyik pillanatunkban ott a szivárvány, csak észre kell, hogy vegyük.

Asztrológia útravaló (asztrológiai naptár)

Az utolsó ebben a témában megjelent könyvem az Édesvíz kiadó által 2004-ben kiadott „Asztrológiai útravaló” volt. Aztán hosszú szünet

következett. Jelenleg az EZO magazinban jelenik meg „asztrológiai útravaló” naptáram havonta rövidített formában.

Útravaló 2004
EZO magazin szeptemberi szám