A Járvány Lélektana

spanyolAz élet körforgás. A felépítő és leépítő folyamatok összessége, egysége. Áramlás. Olyan, mint az ár-apály jelenség, vagy a kilégzés-belégzés. Kiterjedés és visszahúzódás. A szervezetünket egy mesterséges különálló rendszernek érzékeljük, holott egyfajta szimbiózis van más élőlények, pl baktériumok, gombák, és a szervezetünk között. Minden élőlény arra törekszik, hogy növelje az életterét és ez természetes. Ha az összes többi élőlény élettere megakadályozza a továbbterjedését, szaporodásának elhatalmasodását, akkor egy ideiglenes egyensúlyról beszélhetünk Ha bárhol megtorpanás, visszahúzódás tapasztalható, a többi élőlény azonnal érzékeli ezt és nyomulni kezd.
Egy u.n.fertőző betegség kialakulása mindig összefügg az immunrendszerünk gyenge válaszával. Érdemes kipróbálnunk a következő gyakorlatot: Megkérünk egy embert, tegye szét a két kezét a vállal megegyező vízszintes síkban. Mondjuk meg neki, hogy gondoljon valami kellemes dologra, és mi megpróbáljuk lenyomni az egyik kezét, de lehetőség szerint álljon ellent, ne engedjen a nyomásnak. Azt fogjuk tapasztalni, hogy még egy gyengébb fizikai alkatú ember is viszonylag elég nagy erőt tud kifejteni ahhoz, hogy megakadályozza, hogy lenyomjuk a kezét. Miután ezt megpróbáltuk, kérjük meg, hogy ugyanúgy, mint az előbb, tegye szét a két kezét, de most koncentráljon egy számára nyomasztó élményre, amit valamikor elszenvedett. Azt fogjuk tapasztalni, hogy ha az illető igazán beleéli magát a helyzetbe és megéli a múltban lezajlott kellemetlen eseményt, s eközben megpróbáljuk lenyomni a kezét, most könnyedén sikerülni fog. Egy rossz gondolat, egy rossz élmény elég ahhoz, hogy gyöngítse az ellenálló képességünket. Ezek után kérjük meg hogy ismét tegye szét a két kezét, gondoljon egy szép emlékre, minél intenzívebben élje át, ismét azt fogjuk tapasztalni, hogy a kezét nehezebb lesz lenyomni.
Ez a kísérlet ékes bizonyítéka annak, hogy nem mindegy, hogy mit gondolunk, nem mindegy, hogy milyen hangulat uralkodik rajtunk, nem mindegy, hogy optimizmussal nézünk a jövőnk elébe, vagy pesszimistán. Minél több bennünk a szorongás, félelem, az elkülönülés érzése, annál inkább hajlamosak leszünk betegségekre, különös tekintettel a „fertőző” betegségekre, hiszen ha a lelkünkben nincs védelem, ellenálló képesség, a testünk védelme is meggyöngül, s az immunrendszer nem tud megfelelően védekezni, mert a lelkünk részéről „szinte azt a parancsot kapja”, hogy ne védekezzen. Gondoljunk arra, hogy a baktériumok, vírusok állandóan ott vannak a környezetünkben,akár a testünkön, testünkben, mégsem vagyunk állandóan betegek, mert egyensúly van az élet résztvevői között, az immunrendszerünk megvéd minket. Mi magyarázza meg, hogy egyszer csak nem áll helyt, nem tesz eleget a kihívásoknak? Véleményem szerint egyértelműen egy negatív hatás, egy nyomasztó hír, mely szorongást és félelmet kelt bennünk, esetleg hátrálni kezdünk, visszakozót fújunk, visszavonulunk, és még arra sem marad erőnk, hogy védekezzünk. Megpróbáljuk az eseményeket elkerülni, de gyakran megadjuk magunkat a sorsunknak.
A fertőzések következtében egy adott terület gyulladásáról beszélünk. Ha a gyulladás szó elé oda helyezzük a „be” igekötőt, akkor egy kétértelmű kifejezést kapunk. A begyulladni kifejezés nem csak azt jelenti, hogy begyulladt a mandulánk, az ínyünk, stb, hanem azt is, hogy be vagyunk gyulladva, azaz félünk. Régóta ismert bölcsesség az, hogy a félelem megidézi a tárgyát. Pontosan erről van szó. A félelmeinkkel szinte elébe megyünk a dolgoknak, szinte kikényszerítjük a sorstól, hogy amitől félünk megtörténjen. A járványok lélektana éppen erre az utóbbira utal. Magától a betegségtől is lehet félni, s minél inkább szorongunk attól, hogy elkapunk egy fertőzést, annál inkább esély van arra, hogy megbetegedjünk. Ismerjük a tömegpánik, tömeghisztéria kifejezéseket, s tudjuk azt is, hogy óriási ereje van egy-egy ilyen megnyilvánulásnak. Minél veszélyesebb egy fertőző betegség, és úgy érezzük, hogy halálos kimenetelű is lehet annál nagyobb a pánik bennünk. Nem tudom Kedves Olvasóim tudjátok-e, hogy Michel de Nostradamus nem csak híres látnok, asztrológus volt, hanem orvos is. Ott járt-kelt a pestisesek között, és nem kapta meg a betegséget. Bár feleségét elvitte a járvány, ő viszonylag hosszú életet élt.
Az is elgondolkodtató, hogy egy járvány alkalmával kik azok akik megkapják és kik azok, akik nem. Talán lehet, hogy őket kellene jobban kifaggatni. Hogyan élik az életüket, mi a titka annak, hogy nem kapják meg a betegséget. A fertőzés szempontjából viszonylag mindegy hogy a járvány, pestis vagy influenzajárvány. Ha nem tudunk ellenállni a „kórokozónak”, bele is halhatunk. A titok nyitja, hogy tudunk-e szert tenni ellenállásra, és képesek vagyunk-e a félelmeinket feldolgozni. Az sajnos nem vezet megoldáshoz, hogy azt „hazudjuk” magunknak: „Nem félünk!” Gyakran ezt szeretnénk hinni, de a lelkünk mélyén tudjuk, ez nem igaz. Ilyenkor a legfontosabb a valós önismeret. A félelem feldolgozására az egyik legjobb módszer, hogy szembenézünk a félelmeinkkel.
Az influenzavírusok között többféle is elkülöníthető. Az egyik érdekes influenzavírus, ami gyakran Magyarországot is érinti az A2-es nevet viseli. Általában a téli időszakban támad, amikor az emberek hangulata a kevés napsütés miatt egyébként is hajlamos a depresszióra. Nem csak a hidegtől fázunk, hanem gyakran a munkától is. Gondoljunk arra, hogy a nyár még messze van, abban az időszakban minden vidámabbnak, naposabbnak látszik. A tél szürkébb és egyhangúbb és a kedvünk legalább olyan borongós, sőt néha talán kilátástalannak érezhetjük az életünket. A negatív hangulatok az immunrendszert gyengítik, s így sokkal inkább ki vagyunk téve a fertőzés veszélyének. Különösen érdekes a Karácsony utáni időszak, január és február, amikor túl vagyunk már az ünnepeken, és a nagy izgalmak, várakozások és bevásárlások után nincs mit várni. Hajlamosak vagyunk kiüresedetté és lehangolttá válni. Nagy jelentősége van annak, hogy hogy állunk anyagilag, képesek vagyunk-e kifizetni egy téli utazást. Az is lehet, hogy anyagilag még csak megtehetnénk, de a munkahelyünket nem merjük otthagyni, s ezért lassan torkig leszünk mindennel és „tele lesz a hócipőnk”. Egy jó kis influenzavírus kapóra jön, és szabadságra mehetünk, de legalábbis fokozottan kíméljük magunkat.

Ha kedveled a munkásságomat, kérlek támogass a Patreon weboldalon!
Become a patron at Patreon!

Vélemény, hozzászólás?