A Teremtés Mágiája

Grabbed Frame 342Isten ránk ruházta a teremtés képességét. A teremtés mágiája folyamatosan zajlik csak nem biztos, hogy tudatosítod. Figyeld meg Magadban, hogy először mindig a tervezés, az elképzelés fázisán haladsz át. Mindegy, hogy ez a takarítás, a főzés, a leghétköznapibb cselekedetek átgondolásán keresztül történik, a tervezés mindig megelőzi a cselekedetet. Lehet, hogy Te nagyon spontán ember vagy, és ez csak egy pillanat, egy ötlet nálad, akkor is előbb el-kép-zeled.Képet alkotsz róla. A teremtés a legnagyszerűbb tevékenységei közé tartozik az életednek. A mágikus praxisban a varázsló egyé válik a varázslatának, teremtésének tárgyával. Azonosul vele. Így lesz teremtés az egyszerű rutin feladatokból. Azért tudsz létezni, mert Isten beléd lehelte a lelkét. Átlelkesítette az anyagot. Bármi amiért LELKESEDNI tudsz, az általad kap lelket. Ez a lényege a mágikus praxisnak! Tovább adod, belehelyezed teremtésed folyamatába a lelkedet. Kis szójátékkal: Lelkesedve átlelkesíted figyelmed, vágyad, cselekedeted tárgyát, célját, végeredményét.
Vizsgáljunk meg egy egyszerű folyamatot. Reggel, mikor felébredsz eldöntöd, hogy zöldséglevest főzöl ebédre. Képet alkotsz róla, ez a tervezés fázisa. Aztán hozzá látsz a kivitelezéshez. Pl. elmész a piacra, megveszed a hozzávalókat. Már az is a mágia része, ahogy kiválasztod, közel engeded Magadhoz a sárgarépát, a zellert, a gyökeret, a hagymát stb.Hiszen nem véletlenül kerülnek hozzád. Te magad választod őket. Hazaviszed, mjd amikor jónak látod az életritmusod szerin, hozzálátsz a zöldségek megpucolásához. Lehet rutinszerűen, de lehet teremtve. Ha teremtesz azt élvezettel, örömmel tesszük. Lehet örülni annak, ahogy szépen megpucolva elkezdenek sorakozni az aranysárga répák, a fehér gyökerek, a sárgásan mosolygó burgonyák, az illatos zeller, karalábé. Ezek a csodálatos termények át vannak itatva a Nap erejével, A Földből magukhoz vett ásványokkal, vízzel, és most átadják magukat, hogy Téged éltessenek. Ha megpucoltad őket, hozzálátsz az Opus Magnum-hoz, a nagy műhöz. Eddig csak zöldségek voltak, de most a részek alkímiáját varázsolod. A nagy mű létrehozásához a Tüzet is igénybe veszed és a végén ebből az egyvelegből elkészül az, amit teremtettél. A varázslatod eredménye a színek pompájában, az illatok kavalkádjában gőzölög és zöldségleves a neve. A házi koszt attól olyan ízletes, hogy beletetted a szíved, a lelked, átitattad a figyelmeddel, a szereteteddel, átlényegítetted Önmagaddal. Kicsit meghaltál, de az a rész most ott van a levesben és amikor elfogyasztod ismét a részeddé válik. Ez az élet körfogása.
Hasonlóan történik ez egy művészeti alkotással. Ha egy festő meg akar festeni egy képet, kiválasztja a helyszínt, feltételezve, hogy aznap ihletet kapott és festeni akar. Az eszközei a varázslat eszközei, a témával azonosulnia kell. Magába kell szívnia, át kell itatódnia és a mű sosem azonos a látott képpel, mert ami a vásznon megjelenik, abban a festő is benne van. Másképp a varázslat nem sikerülhet. A varázsló, a mágus mindig meg kell haljon, hogy a teremtés létre jöhessen. Ez az alkímia lényege! Így lesz a mennyiségből minőség, az ólomból arany! Ez a Transzmutáció, az életed alkímiája és a boldogságod alapja. Bármit viszel végbe, ha teljesen beleteszed Magad, azzá válsz az öröm beköltözik az életedbe. Értelmet nyer minden és megélheted, átélheted a kiteljesedést.