A társkapcsolat lélektana 4. rész

Johfra-Bosschart-Aquarius3x4.1Vizsgáljuk meg más szempontok szerint. Egy kapcsolaton belül vagy kívül, a benne, mármint a kapcsolatban résztvevő vagy venni akaró emberek elképzelései szerit. Az emberek bizonyos szempontok, fontossági sorrendek alapján szelektálnak. Nézzünk meg egy pár ilyen szempontot közelebbről.
Elvárásaink. At életbe leszületésünk óta vannak természetes elvárásaink pl., hogy élhessünk, hogy kielégíthessük természetes vágyainkat, hogy a világban fontosnak és szerethetőnek tartsanak minket stb. Ezen vágyaink közül, a személyes fejlődésünkkel összhangban számtalant magunk elégítünk ki. Gyermekként még megitatnak, megetetnek, aztán ebben önállóak, majd önellátóak leszünk. Kezdetben ajándékozás formájában kapunk meg dolgokat, később felnőttként megvesszük vagy elkészítjük magunknak azt amit szeretnénk. Társkapcsolatainkban az elvárásaink egyik része a gyermeki igények alapján jön létre: pl. a gondoskodás, babusgatás, gondoljon rám és vegyen nekem valamit vagy ma már küldjön sms-t jelezve, hogy fontos vagyok, kapjak valami meglepetést stb. A másik része az elvárásoknak gyakran a gyerek és a felnőtt mintákból adódik tegye meg ezt vagy azt, vagy szigorúan, számonkérően – Miért nem csináltad meg? -elvárom Tőled, hogy ezt vagy azt elvégezd, meg tedd stb. Ilyenkor akaratlanul is játszma helyzetek be megyünk. Vagy a gyermek szerepe szerint vagy a felelősségre vonó szülő viselkedési mintája alapján. Mondanom se kell, hogy egy kapcsolat rövidesen meg fog mérgeződni,ha ezek szerint az elvárások szerint fog működni.
Ha egy kapcsolatban, hol gyermekként, hol szülőkként reagálunk a másikra az két dolgot jelent. Személyiségünk fejlődésében nem értük el a felnőtt szintet, valamint képtelenek vagyunk az esetleges szülői mintáinktól elrugaszkodni. Ezek lesznek alapjai az emberi játszmáinknak, az intimitás elkerülésének, a valódi szeretet helyettesítésének.Játszmáink dinamikája mögött érdemes megemlíteni a négy elem: a tűz, a föld, a levegő és a víz elem dinamikáját. Erre már James Redfield is utal a Mennyei Prófécia c. könyvében.
Nézzük most a hagyományos asztrológiai megközelítésben.
Mindannyian a négy elemből jövünk létre, viselkedésünket áthatja a bennünk lévő arányoknak megfelelően. Vegyük sorra a főbb tendenciákat:
A tűz: ősminősége szerint meleg és száraz. A meleg az élet alapja, a száraz a feszültségé. A tűz kiáradó, feszültséget teremt, és egyben feszültségből jön létre. /Gondoljunk a villámra!/ A tűz jelképezi bennünk a vitalitást, vagy életenergiát, az aktivitást, a központba kerülni akarást és a férfiasságot. Akinek a tűz elem hangsúlyozott a horoszkópjában /Kos, Oroszlán, Nyilas jelek/, arra jellemző az önbizalom, a lelkesedés, az élni akarás, a felfokozott indulatosság, a türelmetlenség. A tűz semmitől sem riad vissza, s az esetleges durvasága, vagy faragatlansága meggondolatlanságából ered. Gyakran belegázol mások érzelmeibe, nagy energiákkal rendelkezik és ezért általában nem fázékony.
Akiből hiányzik a tűz, illetve gyengén van jelen a horoszkópjában, arra jellemző a kevés életenergia, a csökkent optimizmus, olykor a kezdeményező képesség hiánya, hajlamos az elbizonytalanodásra, a megfutamodásra.
Akiben a tűz túlhangsúlyozott, hajlamos két végéről égetni a gyertyát, azaz túlhajszolt, türelmetlen, nyughatatlan, képtelen a lazításra és a pihenésre, mások fölött mindig uralkodni akar, míg magának feltétlen szabadságot követel. Igazságtalanságra hajlamos. Általában narcisztikus.
A víz: a tűz ellentéte, ősminősége a hideg és a nedves. A víz befogadó, és ezáltal leginkább a nőiség elvével azonos. Jelei termékeny jelek, /Rák, Skorpió, Halak/ a fantáziát és az érzelmeket szimbolizálják. Viselkedésükre jellemző az álmodozás, a határozatlanság, a lelki affinitás, az empátia. Együttérző képességüknél fogva nyitottak az emberek problémáira, lelki zavaraira. Hajlamosak a „szétfolyásra”, a mazochizmusra. Áldozatvállalásuk, szolgálatkészségük arra predesztinálja őket, hogy másokról gondoskodjanak, másokat ápoljanak, az elesetteket felemeljék.
Akiből hiányzik a víz, abban csökken az empátiás készség, vagy akár teljesen hiányzik. Nem meri megélni érzelmeit, túlságosan zárkózott és visszavonult, ő az élet nagy szenvedője és magányosa, akit nem lehet megközelíteni. Még ha lenne is intuíciója, nem engedi meg magának, hogy hallgasson a belső hangra, hiányzik belőle a rugalmasság.
Akiben túlteng a vízelem, arra jellemző lehet a restség, a túlzott „szétfolyás”, a túlérzékenység, sértődékenység, mártíromság. Érzelmei állandóan elragadják, kis túlzással fogalmazva, realitásérzéke egyenlő a nullával.
A levegő: ősminősége a meleg és a nedves. Ebből következik, hogy az élet másik fontos alapja a levegő, amely elsősorban a mozgást szimbolizálja. A levegő jelképezi az életenergia áramlását. Jelei az Ikrek, a Mérleg és a Vízöntő, azokat az embereket képviselik, akiknél a gondolkodás a legfontosabb megnyilvánulás, akik az intellektusra, a kapcsolatteremtésre és a beszédre helyezik a hangsúlyt, akik közvetítik az információt az emberek között, és elvont filozófiai fogalmakban próbálják modellezni az élet lényegét. Jellemző rájuk az élénk szellemiség, olykor a túlhajszoltság, a kíváncsiság, s az, hogy sok mindent elkezdenek, de gyakran félbe is hagyják.
Akikből hiányzik a levegő, nehezen kötnek másokkal ismeretséget, mozgásuk gyakran darabos, visszafogott és kevésbé nyitottak az új dolgokra. Gyakran bizalmatlanok és maradiak.
Akikben túlteng a levegő, hajlamosak a stresszre, a túlzott idegeskedésre, gyakran nehezen találnak olyan alapot az életben, ahol megtapadhatnának, szinte mindig és mindenütt „átutazóban” vannak.
A föld: ősminősége a hideg és a száraz. A föld szimbolizálja bennünk mindazt, ami szilárd és ami létünk alapja. A stabilitás jelei a Bika, a Szűz és a Bak. Ezek az emberek szeretik a biztonságot, a kiszámíthatóságot, mindent, ami reális és gyakorlatias. Életükben nagy hangsúlyt helyeznek az anyagiakra, a mindennapi megélhetésre, az egzisztenciára. Nehezen engedik el mindazt, amit megszoktak, nem szeretik a változásokat és a kiszámíthatatlanságot. Amit elkezdenek, azt befejezik, általában becsületesek, de gyakran zárkózottak, melankólikusak.
Akikből hiányzik a föld, azokra jellemző a labilitás, továbbá a racionalitás hiánya. Nehezen boldogulnak a matériával, az élet gyakorlati kérdéseivel, gyakran problémájuk van a pénzzel, a gazdálkodással, és nehezen értik meg azokat az embereket, akik túl nagy hangsúlyt helyeznek az anyagiakra. Sokszor hadilábon állnak a felelősség kérdésével, és túl későn, vagy talán sosem nőnek fel.
Akikben túlteng a föld, hajlamosak a szűklátókörűségre, nehezen engedik el mindazt, amit megszoktak és így ez már nem biztonságot, hanem korlátot jelent számukra, hajlamosak a „munka-alkoholizmusra”, figyelmük csak a megélhetésre összpontosul, olykor kényszeresek és képtelenek lazítani.
Ha párban gondolkodunk:
A tűz és a levegő együtt felfokozza az energiát, fokozott mozgáskészséget, kapcsolatteremtő, de kevésbé megtartó magatartást eredményez. Gondoljunk arra, hogy a tűz azáltal, hogy melegíti a levegőt, mozgásba hozza azt, a levegő pedig oxigénnel táplálja a tüzet. Kapcsolatuk az élet nagy kalandját teszi lehetővé.

A föld és a víz harmonizálnak, hiszen a föld formát ad a víznek, míg a víz termékennyé teszi a száraz földet. Együttműködésük tehát elősegíti, hogy megfelelő keretek között tartalmas lelki és testi együttlétben élvezhessék a földi életet.

A tűz kiégeti a földet, s ezt a föld úgy éli meg, hogy túlhajszolja az életét, a föld viszont eloltja a tüzet, tehát fékezi a kezdeményező készségét, s a tűz a föld mellett nem érzi szabadnak magát.

A tűz és a víz ellentéte túlzásokban, egymás kioltásában nyilvánul meg, míg megfelelő egyensúlyban gőzt termelnek, s ezáltal gépeket hajtanak.

A föld és a levegő nem tudnak sokáig együtt lenni a föld túlsúlyossága és a levegő könnyedsége miatt.

A víz csak kevés oldott oxigént tud tárolni, míg a levegőnek, ha túl nagy a páratartalma, az eső formájában lecsapódik.

Ezek az összefüggések arra is érvényesek, hogy egy társkapcsolatban a két fő elem hogyan boldogul egymással. Az eddigiekből következik, hogy a tűz energiarabló stratégiája a megfélemlítés, mert ő akar vezetni, uralkodni és központban lenni, a víz stratégiája a mártír, a szegény én eljátszása, mert másoktól részvétet, megértést szeretne kapni és ő így tud eljutni a szeretethez és a figyelemhez. A levegő az ismeretségre helyezi a hangsúlyt, ezért ő lesz a „vallató”, aki mindenkitől megakarja tudni az információt, hiszen ezáltal kiszámíthatóbb az élet és biztonságosabb és felnézhet arra, aki tanítja és megélheti, hogy fontos, mert figyelnek rá és megosztják az emberek vele a gondolataikat. A föld a biztonságot, a kiszámíthatóságot helyezi előtérbe, s ezért ő a zárkózottságra voksol. Így magában tarthat minden fontos információt, s így mások kevésbé tudnak beleszólni az életébe, ő így teremt magának biztonságot.
Folytatása következik

Ha kedveled a munkásságomat, kérlek támogass a Patreon weboldalon!
Become a patron at Patreon!

One thought on “A társkapcsolat lélektana 4. rész

Vélemény, hozzászólás?