A társkapcsolatok lélektana 3.rész

God Az általános megközelítések után nézzük egy kicsit részletesebben. Nagyon sok kapcsolat azért jön létre, mert a fiatal, vagy középkorú ember menekül. Hogy honnan? Hát a szeretetlenség légköréből egy friss intimitás meghittségébe. Ezzel magában nem lenne baj, de eddigi tapasztalataim alapján az „Élet, ezt nem nézi jó szemmel”. Az a gond, hogy a menekülés egy adott kihívásra nem felnőtt válasz. Nem egy érett döntés, hanem kapaszkodás egy másik szeretetbe és úgy tűnik nem teljesül az az elv, amiről Jézus így beszél:” Szeresd felebarátodat, mint Tenmagadat. Tehát továbbra is mástól várjuk az elfogadást, a pozitív megerősítést, a szeretetet és ezzel elkerüljük, hogy magunkkal is kezdjünk valamit. Ebből adódnak a függőségek is.
Ezzel eljutottunk két nagyon fontos problémához, ami egy párkapcsolatot ill. házasságot keményen megvezet ill. meghatároz. Az egyiket úgy hívjuk függőség, vagy szakmai elnevezéssel dependencia, a másikat játszmának nevezzük Életünket mindkettő befolyásolhatja ill. meghatározhatja. A függőségekről egyre több szakkönyv lát napvilágot. Amerikai felmérések szerint az amerikai állampolgárok 85%-a dependens kapcsolatban él. Ha függőségekről beszélünk, párkapcsolati értelemben annak három típusát különítjük el egymástól: szexuális függőséget, romantika függőséget és kapcsolati függőséget.
Természetesen más függőségek is léteznek gondoljunk csak a kábítószer, munka, siker függőségekre, de ezek inkább tovább terhelik a kapcsolat pozitív irányultságát és egyben menekülési utak a kapcsolat kudarcai elől. Kevesen gondolják, hogy maga a kapcsolat is lehet függőség. A romantikus függőség úgy jön létre, hogy illúziókba ringatjuk magunkat a tökéletes párkapcsolatot illetően. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, nem csak az otthoni kudarcaink – szülők, nagyszülők viszonya – hanem a média, filmek, könyvek szerepe is óriási. A szerelmes regények, romantikus filmek legkevésbé beszélnek arról, hogy mekkora felelősség van jelen két ember szeretetteljes viszonyában, hogy milyen újabb felelősségteljes terhet jelenthet egy gyermek vállalása és a hétköznapi élet olykor szürke, rutinszerű megélése. A romantikus filmek általában ott érnek véget, mikor a szerelmesek egymásra találnak. Mondhatjuk, hogy az emberek ezért ülnek be a moziba. A nagy médiaguruk úgy tartják, hogy a nézőket nem érdekli, hogy görnyed a kakis pelenkákkal az asszony, vagy túlórázik a férj, ha éhesen hazamegy, a fáradt nő hogyan fogadja. Ilyen lenne egy neorealista film, de csak a „vájt fülűeket” érdekelné. A romantika függőség oda vezet, hogy az emberek csak addig akarnak egy kapcsolatban benne lenni, amíg megélik a romantikát, aztán leváltják a társukat és rohannak egy újabb romantikus kaland után. A téma olyan szerteágazó, hogy külön könyvet lehetne róla írni.
Hasonló a helyzet a szexuális függőséggel. A szexuális függőségbe elsősorban azok az emberek kerülnek, akik saját magukat nem tudják elfogadni, ezért a másik által érzik visszaigazolva a saját fontosságukat. Hiszen a szexben épp az elfogadást lehet leginkább megtapasztalni a másik fél részéről. Ezt a kérdést tovább bonyolítja, hogy a szeretőről is manapság jó pár embernek illuzórikus elképzelései vannak. Az ún. szuperszeretőre gondolok itt, melyet az utóbbi években slágerekben is megénekeltek. Ez kifejezetten a férfiakat frusztrálja, hiszen a lepedő ördöge, a numera bajnok éppen arra mutatnak, hogy most már nem csak Amerikában, hanem Európában is kezd elterjedni az a vélekedés, hogy az igazi férfi kimeríthetetlen, egész éjszaka teljesítőképes, napközben sikeres és „macho”. Ezek a túlzások, a realitást teljes mértékben mellőző elképzelések oda vezethetnek, ahogy már említettem: Amerikában a férfiak 40%-a impotens.
A harmadik függőségi helyzet a kapcsolat függőség, amelynek a hátterében elsősorban a saját önbizalomhiányunk és az élettől való félelmünk a meghatározó tényező. A kapcsolatfüggőség egyik alapvető eleme a birtoklás és a biztonság igény. (Ha nincs velem, nem tudok mit kezdeni magammal.) Legfőbb manipulatív elemei a félelem, a féltékenység, az örökös együttlét kényszere, gyakori krízishelyzet, amelyet azért produkálunk, hogy a másik bizonygassa, hogy mi vagyunk a legfontosabbak. Azt szeretnénk, hogy pótolhatatlannak érezhessük magunkat a kapcsolatban. Az ilyenfajta felkiáltások, hogy „nem tudok nélküled élni”, „te vagy a legfontosabb a világon”, „azt ígérted, hogy mindig mellettem maradsz”, rámutatnak arra, hogy a realitáshoz fűződő viszonyunk, az önbecsülésünk, felelősségtudatunk, döntésképességünk teljes aláásásához vezetnek. Feltehetjük joggal a kérdést: „Miért jó ez nekünk?” Azt gondolom, hogy különösen azért, mert egy esetleges erős ember mellett továbbra is gyerekek maradhatunk. A kapcsolatfüggőség a legrejtettebb függőség, sokszor egybeolvad a romantika vagy szexfüggőséggel.
Ezen függőségek legnagyobb problémája az, hogy az embereknél ritkán tudatosul. Ha képesek is szembenézni saját függőségeikkel, nincs elég erejük ahhoz, hogy kijöjjenek belőle. Ezért a tapasztalatom alapján azt állítom, hogy elsősorban pszichoterápiás segítségre van szüksége ezeknek a párkapcsolatoknak. Sajnos a társadalmi minták tovább erősítik ezeket a függőségeket. Pl.: a katolikus egyház évezredeken keresztül a szexualitásról és a házasságról alkotott nézeteivel meghatározó szerepet játszott a kapcsolatfüggőség kialakulásában. (Gondolok itt arra, hogy mindenáron bennmaradni a házasságban, „járt utat járatlanért, el ne hagyj” ill. holtomiglan, holtodiglan fogadalom függetlenül attól, hogy később hogyan működik majd a kapcsolat.) A nyugati társadalom beállítódása is arra tanít, hogy sajátítsunk ki embereket, ne engedjük el, amit megszereztünk, azt a hiedelmet építi belénk, hogy a partnereknek mindig együtt kell lenniük. Ugyanakkor a hétköznapi gyakorlat az, hogy rengeteg házasság megromlik és felbomlik és az ezekből kikerülő gyerekek egyrészt ismétlik a szüleik mintáit, másrészt kompenzálnak és beakarják bizonyítani, hogy majd nekik másképp sikerül. A függőségek áthatják a társadalmunkat, kultúránkat. Az érzelmi traumák roncsolják a mindennapi élet gyakorlatát és lehetetlenné teszik az egyik legfontosabb élmény megélését, a meghittséget. Folytatása következik.

Ha kedveled a munkásságomat, kérlek támogass a Patreon weboldalon!
Become a patron at Patreon!

Vélemény, hozzászólás?