Az érték, mint fogalom

Ahhoz, hogy a problémát megértsük, előbb beszélnünk kell az érték fogalmáról. Az érték, mint fogalom minden ember számára mást jelent. Hiába gondoljuk azt, hogy az arany érték, és tele lehet vele a zsebünk, ha egy amazonasi esőerdőben ronggyá ázva, húsz nap óta éhesen kóborlunk. Ugyanezzel a hasonlattal élve, hajótöröttként az óceánon az aranyrudat inkább kilöknénk, mert lehúz a víz alá, mintsem hogy tovább kiabálnánk segítségért. Vagy ha egy erdei kirándulás során megéhezünk, nekiállnánk uzsonnázni, de nincs nálunk só, hogy az ételünket megízesítsük. Kijelenthetjük tehát, hogy az érték embertől és helyzettől, kultúrától, neveltetéstől, számos tényezőtől függ.
Az első és legfontosabb dolog, hogy megtanuljuk az életünket értékelni. Erre sokan azt válaszolnák: „Én értékelem az életemet” Erre a válaszom az, hogy nagy általánosságban, globálisan gondolni kell arra a nap minden pillanatában, hogy milyen jó hogy élek. Erre többen ismét ellenvetést fogalmaznának meg: „ha sütkérezem a napon, jól érzem magam, átölel a kedvesem, vagy éppen jól vagyok lakva, nincs semmiben hiányom, akkor örülök az életnek. De most hagyott el a szeretőm, ellopták az autómat, meghalt az édesanyám, így nem tudok örülni az életnek. Kevés ember él olyan szinten a világban, aki a negatív eseményeket is átélve felteszi magának a kérdést, hogy ebben mi számára az érték, mire fejleszti az esemény, amit átélt, mi benne a jó? Ez ugyancsak az érték viszonylagosságát tükrözi. Nem csak az élettel vagyunk így. Saját magunkkal is így vagyunk. Ha a külvilág értékesnek, hasznosnak lát minket, akkor sokkal inkább elégedettek vagyunk, mint amikor kritikát, ellenvéleményt fogalmaznak meg velünk szemben. Nem beszélve az alapvetően önbizalomhiányos emberről, aki még a dicséretre, a sikereire, a jól elvégzett munkájára is úgy reagál, hogy ez most csak véletlenül sikerült, de egy pillanatnyi lazítást sem szabad megengednie önmagának, mert máris „szó érheti a ház elejét”. Itt az ideje, hogy elgondolkozzunk ezen és újra megfogalmazzuk az igazi értékeket, beleértve önmagunkat is. Ha az Asztrológiát, az asztrológiai szimbólumokat hívjuk segítségül, akkor a legfontosabb szimbólumként a Napot említhetjük. Minden embert a Nap szimbolizál, tehát az összes ember egy sugárzó Nap, és életének központja. Ez a Nap a testben a szívet jelképezi elsősorban. A szív a szeretet szimbóluma. Az a kérdés, mit üzen ez Nekünk?

Ha kedveled a munkásságomat, kérlek támogass a Patreon weboldalon!
Become a patron at Patreon!

Vélemény, hozzászólás?